MikoMax 10 kg

Miért jó ez az együttműködés a kultúrnövénynek, és hogyan jön létre?

A növények ha érzékelik, ha a környezetükben kevés a víz és a tápanyag. Ekkor olyan hírvivő molekulákat választanak ki, amik odacsalogatják a mikorrhiza gombákat, és arra ösztönzik őket, hogy a hifa fonalukkal nőjenek be a kultúrnövény friss hajszálgyökerébe. Vagyis a növény érzékeli, hogy képes-e egyedül megbirkózni azzal a feladattal, hogy a talajban lévő vizet és tápanyagokat egyedül felvegye, vagy a természet segítségét kéri. Ha úgy érzékeli, hogy kell a segítség, akkor jelzőanyagokat választ ki a gyökerén keresztül a talajba. Ezt a jelet a mikorrhiza gomba érzékeli és elindul a gyökér felé, majd behatol a gyökérbe.

Ha a növény úgy érzékeli, hogy megbirkózik egyedül is a víz- és tápanyagfelvétellel, akkor egyáltalán nem választ ki anyagokat a mikorrhizák bevonzására. Amennyiben vegyi (nem szerves) műtrágyát juttatunk a növény gyökere közelébe, akkor az úgy érzékelheti, hogy nem szükséges a szimbiózis a mikorrhiza gombával. Azonban ez csalóka, mert a műtrágyák könnyen lekötődnek a talajkolloidok felületén, és utána nehezen lesznek felvehetőek a növény számára. Az organikus szerves trágyák nem okoznak ilyen problémát.

 Miért jó ez a kapcsolat a mikorrhizának?

A mikorrhiza a szimbiózis során tápanyagokat - pl. a gyökeresedéshez szükséges foszfor - és vizet szállít a növény számára. Ez olyan mintha a mikorrhiza szállítaná az alapanyagok jelentős részét a "konyhába", cserében pedig finom készételeket - cukrok, aminosavak ... - kap. Így ez a szimbiózis - kölcsönösen előnyös együttműködés - mindkét élőlény számára hasznos.

 Milyen tápelemekben tud a mikorrhiza segíteni a növény számára?

Minden tápelem felvételében segít a növénynek, de ezek közül a foszfor felvétele a legfontosabb. A foszfor az ideális 6,5-7,5 pH tartományon kívűl lekötődik. Magasabb lúgos pH esetén kalciummal, míg savas alacsony pH-jú talajokon vas és alumínium elemekkel képez oldhatatlan vegyületeket. Ezeket a mikorrhiza gomba a hifa fonala által képes feltörni, és felvenni belőlük a foszfort, majd azt átadni a kultúrnövények. Nagyon fontos szerepe van a mikorrhizának a mikroelemek és víz felvételében is.

 Miben hasznos még a mikorrhiza?

A mikorrhiza - mint gomba - ahogy behatol a növénybe, annak a természetes védekező mechanizmusát beindítja, mivel az érzi hogy "gombatámadás" van. Mivel azonban a mikorrhiza nem veszélyes gomba - sőt szövetséges - így a fokozott védekezésből nem lesz támadás. Viszont, ha ekkor más gomba vagy baktérium is megpróbálja megtámadni a kultúrnövényt, akkor nehezebb dolga van a fokozott ellenállás miatt.

Ugyancsak rendkívül fontos a mikorrhiza gomba azon tulajdonsága is, hogy olyan anyagokat - glomalin fehérje - választ ki, amik segítik a talaj aggregátumok kialakulását. Ezek az aggregátumok olyan kis mikro “csomók” amikben talaj kolloidok, hasznos gombák és baktériumok, tápanyagok, humuszalkotó anyagok, víz és kalcium van, szinte összeragasztva. Ezek rendkívül fontos alkotóelemei a talajnak, mert a növények számára könnyen felvehető vizet- és tápanyagokat tartalmaznak, valamint javítják a talaj szerkezetét. Ezt láthatjuk, mikor kihúzunk egy növényt a talajból, és annak a gyökerén talajdarabok vannak. Ekkor jó szerkezetű a talajunk.

Az utóbbi években felfedezett tulajdonsága a mikorrhiza gombának, hogy képes összekötni a növényeket. Olyan ez, mint a talaj internet. A növények a mikorrhiza gombákon keresztül kommunikálnak, és képesek akár tápanyagokat is átadni egymásnak. Az erdőkben lévő fák esetében már számtalanszor bebizonyosodott, hogy a mikorrhiza gombákat használják hírvivő csatornaként, és a gyengébb fajtársakat ezen keresztül támogatják.

 Miért képes a mikorrhiza gomba több vizet és tápanyagot adni a kultúrnövénynek?

A mikorrhiza gomba fonala egy nagyságrenddel vékonyabb, mint a gazdanövény hajszálgyökere. Így olyan helyekre is bejut, ahová a kultúrnövény nem képes. Valamint a gomba más savakat és enzimeket választ ki, amik plusz tápanyagot tesznek felvehetővé.

 Mely növényeket kolonizál jobban vagy kevésbé a mikorrhiza?

A szőlő és gyümölcs esetében, valamint a termesztett növényeink 90%-a esetében egy nagyon erős szimbiózis alakul ki. Vannak azonban olyan növények, amik kevéssé képesek szimbiózist kialakítani a mikorrhizával, ilyenek a disznóparéjfélék (Amaranthaceaa család), mint például a cukorrépa vagy a Brassicaceae félék mint pl. a repce, káposzta, mustár és torma.

Ugyancsak vannak olyan növények pl. a fenyőfélék, ahol nem hatol be a mikorrhiza gomba hifa fonala a növény gyökerébe - és hoz létre abban arbuszkulumokat, ahol a csere/ bartell zajlik - nem hanem csak körbe növi a gyökereket. Ezen utóbbiak az ekto mikorrhizák.

 Mindegyik mikorrhiza képes behatolni és szimbiózisra lépni a gazdanövénnyel?

Ilyen kapcsolatra csak az arbuszkuláris mikorrhiza gombák képesek, a mikorrhizák legrégebbi és legelterjedtebb típusa. Ezeknek a gombáknak a hifa fonalai képesek áthatolni a növényi gyökér kéregsejtjeinek a sejtfalán. A gyökérben a hifák speciális képleteket, úgynevezett vezikulumokat és arbuszkulumokat képezhetnek, melyeknek raktározó- és felszínnövelő szerepük van. Ezeket a szimbiózisba lépő mikorrhiza gombákat egységesen a Glomeromycota törzsbe soroljuk.